A törvény értelmében az alapnyilvántartások közé tartozik
- a naplófőkönyv,
- a pénztárkönyv,
- a bevételi és költségnyilvántartás, valamint
- a bevételi nyilvántartás, továbbá
- az értékesítési betétlap.
A törvény értelmében az alapnyilvántartások közé tartozik
-
-
-
- a naplófőkönyv,
- a pénztárkönyv,
- a bevételi és költségnyilvántartás,
- a bevételi nyilvántartás,
- az értékesítési betétlap
-
-
Most nézzük meg sorban a nyilvántartások fajtáit!
1) Naplófőkönyv
1) Naplófőkönyv
Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét (választása szerint, bármely más alapnyilvántartás helyett) naplófőkönyv vezetésével is teljesítheti.
Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő köteles a naplófőkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével, illetve őstermelői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen.
E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt.
A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani.
2) A pénztárkönyv
Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét pénztárkönyv vezetésével teljesíti, ha más alapnyilvántartás vezetését nem választhatja vagy a más alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó választási jogával nem élt.
Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő köteles a pénztárkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján (a kiegészítő nyilvántartásokat is figyelembe véve) minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével, illetve őstermelői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt.
Milyen adatokat kell tartalmaznia a pénztárkönyvnek?
sorszám;
a gazdasági esemény időpontja;
a bizonylat sorszáma;
a gazdasági esemény rövid leírása
Így különösen ellenérték, anyagbeszerzés, tárgyi eszköz beszerzése,
nyújtott vagy kapott kölcsön;
bevételek, ezen belül külön feltüntetve
a) az adóköteles bevételeket,
b) a fizetendő általános forgalmi adót,
c) a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek;
kiadások, ezen belül külön feltüntetve
a) a költségként elszámolható kiadásokat a következő bontásban
aa) anyag- és árubeszerzés,
ab) a közvetített szolgáltatások értéke,
ac) az alkalmazottak bére és közterhei,
ad) vállalkozói kivét (csak a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében),
ae) egyéb költségként elszámolható kiadás;
b) a költségként el nem számolható kiadásokat a következő bontásban
ba) beruházási költség,
bb) a levonható általános forgalmi adó,
bc) egyéb, költségként el nem számolható kiadás.
2) A pénztárkönyv
Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét pénztárkönyv vezetésével teljesíti, ha más alapnyilvántartás vezetését nem választhatja vagy a más alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó választási jogával nem élt.
Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő köteles a pénztárkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján (a kiegészítő nyilvántartásokat is figyelembe véve) minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével, illetve őstermelői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt.
Milyen adatokat kell tartalmaznia a pénztárkönyvnek?
sorszám;
a gazdasági esemény időpontja;
a bizonylat sorszáma;
a gazdasági esemény rövid leírása
Így különösen ellenérték, anyagbeszerzés, tárgyi eszköz beszerzése, nyújtott vagy kapott kölcsön;
bevételek, ezen belül külön feltüntetve
a) az adóköteles bevételeket,
b) a fizetendő általános forgalmi adót,
c) a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek;
kiadások, ezen belül külön feltüntetve
a) a költségként elszámolható kiadásokat a következő bontásban
aa) anyag- és árubeszerzés,
ab) a közvetített szolgáltatások értéke,
ac) az alkalmazottak bére és közterhei,
ad) vállalkozói kivét (csak a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében),
ae) egyéb költségként elszámolható kiadás;
b) a költségként el nem számolható kiadásokat a következő bontásban
ba) beruházási költség,
bb) a levonható általános forgalmi adó,
bc) egyéb, költségként el nem számolható kiadás.
Az Armadában az alapnyilvántartások kezelése is gyerekjáték!
A bevételi és költségnyilvántartás
Milyen esetekben vezethető ez a nyilvántartási forma?
A magánszemély az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét (választása szerint) bevételi és költségnyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben
a) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, valamint
b) a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját.
A magánszemély a bevételi és költségnyilvántartásban kizárólag az adóköteles bevételeket és a költségként elszámolható kiadásokat rögzíti.
Milyen adatokat kell tartalmaznia a bevételi és költségnyilvántartásnak?
A bevételi és költségnyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a gazdasági esemény időpontja;
c) a bizonylat sorszáma;
d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés);
e) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni);
f) a bevétel összege;
g) a bevételből levont adóelőleg;
h) a költség összege;
i) a jövedelem.
A bevételi nyilvántartás
Milyen esetben választható a bevételi nyilvántartás?
A magánszemély az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét (választása szerint) bevételi nyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben
a) tételes költségelszámolást (egyéni vállalkozóként vállalkozói jövedelem szerinti adózást) nem alkalmaz, valamint
b) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, továbbá
c) a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját.
Milyen adatokat kell tartalmaznia a bevételi nyilvántartásnak?
A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a bevétel megszerzésének időpontja;
c) a bizonylat sorszáma;
d) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni);
e) a bevétel összege;
f) a bevételből levont adóelőleg;
g) a jövedelem.
Az Armadában az alapnyilvántartások kezelése is gyerekjáték!
A bevételi és költségnyilvántartás
Milyen esetekben vezethető ez a nyilvántartási forma?
A magánszemély az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét (választása szerint) bevételi és költségnyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben
a) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, valamint
b) a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját.
A magánszemély a bevételi és költségnyilvántartásban kizárólag az adóköteles bevételeket és a költségként elszámolható kiadásokat rögzíti.
Milyen adatokat kell tartalmaznia a bevételi és költségnyilvántartásnak?
A bevételi és költségnyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a gazdasági esemény időpontja;
c) a bizonylat sorszáma;
d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés);
e) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni);
f) a bevétel összege;
g) a bevételből levont adóelőleg;
h) a költség összege;
i) a jövedelem.
A bevételi nyilvántartás
Milyen esetben választható a bevételi nyilvántartás?
A magánszemély az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét (választása szerint) bevételi nyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben
a) tételes költségelszámolást (egyéni vállalkozóként vállalkozói jövedelem szerinti adózást) nem alkalmaz, valamint
b) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, továbbá
c) a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját.
Milyen adatokat kell tartalmaznia a bevételi nyilvántartásnak?
A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a bevétel megszerzésének időpontja;
c) a bizonylat sorszáma;
d) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni);
e) a bevétel összege;
f) a bevételből levont adóelőleg;
g) a jövedelem.
Az Armadában az alapnyilvántartások kezelése is gyerekjáték!
Az értékesítési betétlap
Az értékesítési betétlap
A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége ellenértékeként megszerzett bevétele tekintetében az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét (választása szerint) értékesítési betétlap vezetésével teljesítheti, ha az adóévben egyébként bevételi nyilvántartás vezetésére lenne jogosult.
Milyen adatokat kell tartalmaznia az értékesítési betétlapnak?
a) Az értékesítési betétlap sorszáma
b) Értékesített őstermelői termék/
nyújtott szolgáltatás:
• az adásvétel dátuma
• az összeg forintban
• a vásárlást igazoló bizonylat száma
c) A kiegészítő tevékenységből származó összes bevétel forintban
d) A méhészeti termékek értékesítéséből származó összes bevétel forintban
e) Adott adóévre vonatkozó összes bevétel forintban
f) A mezőgazdasági őstermelő aláírása
Az egyéni vállalkozók nyilvántartásának egyik „legkedveltebb” formája a pénztárkönyv.
Ha Ön is szeretne például egy megbízható pénztárkönyv modullal is rendelkező
ügyviteli szoftvert, döntsön is az Armada mellett!
Amennyiben
• szeretne egy olyan pénztárkönyv programmal dolgozni, amely pontos, precíz
és kellően részletezett könyvelést tesz lehetővé,
• örülne, hogy a program automatikái biztosítanák a gyors feldolgozás lehetőségét
• kellően részletezett analitikákkal, illetve összegzett kimutatásokkal támogatná munkáját,
Az egyéni vállalkozók nyilvántartásának egyik „legkedveltebb” formája a pénztárkönyv.
Ha Ön is szeretne például egy megbízható pénztárkönyv modullal is rendelkező
ügyviteli szoftvert, döntsön is az Armada mellett!
Amennyiben
• szeretne egy olyan pénztárkönyv programmal dolgozni, amely pontos, precíz
és kellően részletezett könyvelést tesz lehetővé,
• örülne, hogy a program automatikái biztosítanák a gyors feldolgozás lehetőségét
• kellően részletezett analitikákkal, illetve összegzett kimutatásokkal támogatná munkáját,
Hiszen az Armada Ügyviteli Szoftverek mindegyike
PONTOS
OKOS
TELJESKÖRŰ
FELHASZNÁLÓBARÁT
